A rosszabb idő beálltával nálam is előkerültek a kabátok, csizmák, pulóverek. Elkezdek bekuckózni, rendezgetni a szobát, szekrényt, amit csak találok, hogy frissebbnek és rendezettebbnek érezzem magam az új évszakban is. Ezért gondoltam megosztok veletek pár tippet, ha ti is rászánnátok magatokat egy kis gardróbrendezésre, pakolászásra, válogatásra.

1. Nézz át mindent egyesével

Sok ideig tart, de megéri, így lehet a legjobban kiszűrni, mi az ami menjen és mi az ami maradjon. Lesz három kupacunk, ami MARAD, ami még ELADHATÓ/AJÁNDÉKOZHATÓ és ami már annyira elhasznált vagy régi, hogy a KUKÁBAN a helye.

2. MARAD kupac

Itt lesznek azok a ruháid, amiket minden nap, vagy szinte minden nap hordasz, illetve az utóbbi 1 évben hordtad valamikor. Ami szépséghibás, szakadt, nem a te méreted, nem áll jól, vagy nem is emlékszel rá mikor volt rajtad utoljára, annak mennie kell.

3. ELADHATÓ/ELAJÁNDÉKOZHATÓ kupac

Ezek azok, amik még teljesen jó állapotban vannak de már nem hordod őket valami miatt. Mehetnek a netre vagy barátnőknek ajándékba, vagy szeretetszolgálatnak.

4. KUKA kupac

Biztos te is találtál a nagy szanálásban olyan felsőt, ami már se alvós pólónak, se festősnek se autószerelős rongynak nem jó, vagy ha annak még igen, akkor irány a garázs. Viszont tuti lesz olyan ami lyukas, kopott, vagy már hordhatatlan, ezek sajnos kidobandóak. (A H&M-be is érdemes őket bevinni, egy zacskó ruháért kaptok 500 ft kedvezmény kupont, ha 2500 ft felett vásároltok. )

5. Ha már selejtezel, rakj rendet!

Hajtogass be szépen mindent, ami akasztós akaszd fel, csinálj plusz férőhelyeket, dobozokat, ami nyári ruha/cipő, dobozold el, mehet tárolóba vagy az ágy alá, a szezonális ruhák pedig be a szekrénybe. :) Ha nagyon ráértek mehetnek színsorrendben is akár, vagy azokat amiket együtt szoktatok hordani, rakhatjátok egy vállfára.

Sokszor szoktam selejtezni, bár miután selejteztem és átpakoltam mindent megint nem férek el, de lényeg a lényeg, jobb érzés rendezett gardróbba pakolni, ahol tudjuk mi van és mit használunk belőle.

Miközben írtam a bejegyzést én is selejteztem "pár" dolgot, szépen össze is gyűlt egy kupac eladható ruha, így gondoltam itt is megosztom veletek, hátha valakinek szimpatikus valamelyik. Közé került egy cipő és egy táska is, illetve a tavalyi végzős kollekcióm, ha őket valaki hordaná és nem a helyet foglalnák nálam, nagy öröm lenne. Bármilyen infóért írjatok kommentet vagy üzenetet. :)

 Popeye-re kattintva megnézhetitek a kiselejtezett ruhákat. :)

A mai nap szerintem tökéletes arra, hogy itthon süssünk valami finomat és gyorsat, aztán visszabújjunk a takaró alá egy bögre teával és a fincsi sütinkkel. Ez a süti ismerős lehet azoknak, akik követik a blogot, ugyanis a szilvás-diós süti egyik variációját hozom most el nektek.

Hozzávalók:

• 3 db tojás
• 250 g liszt ( én teljes kiőrlésűt használtam, de helyettesíthetitek zabliszttel vagy aki nagyon bűnözni akar, az sima liszttel )
• 150 g cukor ( én xilitet használtam )
• 2 ek friss citromlé
• 100 ml víz
• 1 csomag sütőpor ( elhagyható, de ettől nagyon szépen fel fog emelkedni a tésztánk )
• 1 csomag vaníliás cukor ( ez is elhagyható, de ha a sötét oldalon álltok, akkor jöhet a cukor ! ;) )
• 100 ml olaj ( kókuszolaj az egészségesebb változata, de szinte bármilyen más olajat használhattok )
• 5 dkg darált dió
• 2 marék szilva
• 2 marék sárgabarack

Elkészítés:

A tojásokat a cukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk a vaníliás cukrot, a sütőport, a lisztet és az olajat, végül a vizet és a citromlevet. A tésztát kivajazott, lisztezett tortaformába töltjük. ( vagy sütőpapírral kibélelt tortaforma is jó, kókuszolajjal is kikenhetjük, határ a csillagos ég. ) Ha megvan a tésztánk és benne van a formában, nincs más hátra, mint előre. Vágjuk fel a jól megmosott mirelit vagy friss szilváinkat és a sárgabarackokat. Vághatjuk őket félbe vagy vékony szeletekre is, negyedekre vagy harmadokra. Én feleztem őket, így kicsit belesüppednek a tésztába a súlyuk miatt. Szépen elrendezgetjük a tészta tetején, majd beszórjuk a dióval. Előmelegített sütőben, 180 fokon 40-45 percig sütjük. Akkor jó, amikor a dió már kellemesen illatú és megsült a tetején, tűpróbát azért csináljunk, hogy mindenhol átsült-e a tészta.

Isteni!